Ez kemény volt. Nagyon! A verseny, ami átment a túlélésért való küzdelembe…
A célban az első gondolatom éppen ezért nem is a győzelem, hanem a Csillagok Háborúja egyik klasszikus mondatának analógiájára a következő volt: Dósa Eszter, túlélte.
Volt pár pillanat, amikor erős kétségeim támadtak, hogy ezt magamról is elmondhatom majd…
Vértes, Velence, Bakony Maraton – az elmúlt időszak eseményei. Sajnos EB nélkül, amit ha szívvel nehéz is volt, de józan ésszel végiggondolva be kellett látnom, hogy most nem tudtam volna a tavalyi 10. helyezésemet megtartani; az anyagi oldaláról, illetve az 1000km-es autózásról nem is beszélve.
Azért nincs semmi veszve, a realitások talaján maradva is bőven akad még elérendő cél! 
Van úgy, hogy kockáztat az ember, s megesik az is, hogy néha kénytelen beáldozni egy-egy versenyt egy főbb cél érdekében. Többek között ez (is) történt szerdán, a Buda Maratonon.
