Eladósorba került a legszebb és legokosabb bringám, a pehelysúlyú Planet X Ultra Pro Light Carbon!
Az egyetlen ok, amiért megválok tőle, az az, hogy a szponzori bicó mellett kihasználatlan, s nem szeretem a port törölgetni róla, mikor bajnoki érmeket hozott, sőt, még egy ironman-t is teljesített. Ennél többet érdemel; ezzel a bringával nem lehet nem menni, de még csak lassan sem! 
Aki ismer, tudja, mennyire kék-mániás vagyok, asszem, esztétikai szempontból nem hagy kívánni valót maga után.
Sram Force szettel szerelt, a hajtókart kivéve (amivel könnyebb is lett!).
Használatból eredő kopás persze azért van rajta…
Az első kerék 2 felütés után javítva volt, a hátsó fékfelülete kopott, de még jó pár ezer edzéskilométer bennük van!
Csupán a festék ment le, a kulacs alja hozzáért, amikor eltörött kulacstartóval tekertem.
A hátsó fertálya… 11-23-as sor, 50-36 kompakt hajtóművel.
A pofikája… a jobb fékváltókar szinte zsír új, de igény esetén Sram Rival ezüst fékváltókar szettel is vihető.
Ehhez fűzzek még valamit? Igen, ennyi a súlya pedál nélkül.
160-170cm-es hölgyeménynek tökéletes, de 120-as stucnival 176 centi magas előző gazdája (Major Józsi) alatt is tökéletesen muzsikált.
És akkor összefoglalva:
Váz: Planet X Ultra Pro Light Carbon S-es méret
Villa: saját villa (full karbon)
Kormány: Procraft 38mm kompakt kormány
Stucni: Planet X alu
Nyeregcső: Planet X alu (350mm, vágatlan)
Nyereg: Planet X
Fékrendszer: Sram Force
Váltórendszer: Sram Force
Hajtómű: Prowheel 50/36 Isis 170mm (súlya könnyebb, mint a Force-é, középcsapággyal együtt)
Kerekek: Planet X Model B (20/24 küllős, 1628g a szett súlya), 11-23 10-es sorral
Pedál: –
Gumik: Vittoria Zaffiro Pro 23-622
Súlya (pedál nélkül): 7,2 kg
Ár: 260 000 HUF
Igény esetén további opciók elérhetőek, pl: vadonatúj szingós kerékszett, Rival fékváltókarok (ha valakinek az ezüst alu kar jönne be)
Érdeklődni a +36-30-696-7747 számon, valamint az eszti@amcomp.eu email címen.
Ahogy számolom, potom 10 versenyről ill. élményeikről nem meséltem még, pedig volt aztán minden: örömteli és elszomorító, “virágszagolgatós” és “killer” – be is sokalltam, úgy érzem. Mert a jóból is megárthat a sok… Úgy érzem, nem fizikálisan, sokkal inkább érzelmileg-mentálisan váltam túlterheltté. Nem tudom, voltatok-e már úgy, amikor azt érzitek, hogy egyszerűen nincs meg az egyensúly, a lelki béke….
Lényeg a lényeg, habár az égiek nem kíméltek minket a versenyt megelőző éjjelen, s szépen feláztatták azokat a szakaszokat, ahol nem “full köves” volt a talaj (a kő csak szimplán csúszott), azért egy ezüstérem a nyakamba került. De pontosítok: AZ ezüstérem! Hiszen volt benne munka és küszködés nem kevés… Bő 5 és fél órát dolgoztam érte a 85,7 km-es táv és a 2706m szint abszolválásával. Nem esett jól – mégis élveztem!