Igaza volt a lengyel kolleginának tegnap: a mai etaphoz képest az első tényleg csak afféle bemelegítés volt: 5 óra 57 perc alatt sikerült legyűrnöm a reggelre 78-ról 85 km-re módosult pályát, illetve az ehhez tartozó 2500m szintet. (Az esőzések miatt történt a változtatás, a nagyon dagonyás részt “kicserélték”).
A pályában hihetetlen meredek hegymenetek is előfordultak, olykor elérték a 20%-os meredekséget is. Szükség is volt a legutolsó fokozatra, illetve voltak olyan saras-köves részek, ahol mindenki tolta…
A mai napon is az első blokkból rajtolhattam, így az indulásra várva volt lehetőségem szemügyre venni a kategóriámban előttem szereplő két leányzót.
Az égiek ma megkegyelmeztek nekünk, egy futózápor kapott el csupán. A pálya ennek ellenére sarasa volt, hol csúszott, hol “kerékmarasztaló”.
Talán emiatt, vagy épp ennek ellenére nagyon élveztem a mai napot. Pláne a célban, amikor kiderült, abszolút 4-ként érkeztem, ami a kategóriámban ma ezüstérmet (jobban mondva egy csodás kék(!) kupát eredményezett.
Most viszont pihennem kell, holnap jön a király etap!
.