2007 tavaszán "teszteltem" is a bicót: a Pilis Kupa fából ácsolt felüljáróján szabályosan elszálltam... De - hála az égnek - sem nekem, sem a bicónak nem tört "csontja"! Hát igen, gyorsan kiderült: meg kell tanulnom rendesen biciklizni. 
Ebben az évben próbáltam ki először terepduatlont Hollókőn, ami nagyon megtetszett. És következett a többi sportág: duatlon, crossfutás, tereptriatlon, klasszikus triatlon... kóstolgatam ezt is, azt is. De főleg azokat a sportágakat, ahol bringázni is kellett... ![]()
Ekkor még versenyzésről szó sem volt, csupán a női vázas bicóm után szerettem volna egy starpabíróbb bringát. Természetesen már akkor is a szín volt a domináns; a katalógusok nézegetése során hamar letettem mellette a voksot. A súlya nem számított (később sem az lett elsődleges) - de nem is volt mihez hasonlítani.
A börzsönyi tekerésekhez szuper volt! 
Sőt, az első két maratonomat (Mátra - rövidtáv - és Győrújbarát - középtáv - Maraton) vele tekertem végig! Néha kellett is tolni... de milyen jól megerősödtem tőle! 
Majd decemberben Viktor megmutatta nekem a Mali Magician vázát. Húha! Egyből beleszerettem... ![]()
Ekkor kezdődött a kék-mániám is...
Gondolom, kedves Olvasó, bizonyára felmerült Benned a kérdés: "Hát ez a bringa meg hogy került ide?"
Őszintén szólva számomra még mindig hihetetlen, pedig már szerda óta itthon van... Most épp itt tanyázik a szobámban. 
Recent comments