Dósa Eszter

A szerdai Duna Maratonos sajtótájékoztatón tették fel a kérdést, hogy kizárólag sportolok-e, vagy dolgozok is mellette. Kissé elmosolyodtam; jó is lenne, ha nem lenne más dolgom...

Erről jutott eszembe, hogy megmutassam, a szeretteim, a munka és az edzés mellett mivel is "ütöm el" a kevéske szabadidőmet.

Follow up:

Kicsi koromban cukrász szerettem volna lenni, s a konyhai "hadviselés" iránti lelkesedés máig megmaradt. Na jó, a mosogatást leszámítva.

A múlt heti ravnei verseny előtt például bátyámnak sütöttem a fenti nem igazán klasszikus (s pláne nem kalóriaszegény) szülinapi tortát.

A jó múltkor böngésztem a biciklis.hu oldalt, s ott bukkantam rá a sütiformára. Mondanom sem kell, egyből megindult a fantáziám, miféle finomságokat lehetne gyártani...

Egyébként nem vagyok egy őstehetség, így a piskóta megsütése után a krémnél már problémáim adódtak.

Így nézett ki a piskóta-alap:

Szóval figyelmetlenségből a vajat teljesen felolvasztottam, s így nem a kívánt eredmény jött ki. De gond egy szál se, feltaláltam magam - a tej- és a kakaópor csodákra képes...

De a legnehezebb rész a végén következett: a díszítés. Bár azért felismerhető lett az ábra... fél évszázad volt rápakolni. De a szülinap az szülinap!