Az elmúlt hosszú hétvégét a Dunántúlon töltöttük: Viktor Kőszegen, én pedig Zalakaroson álltam rajthoz. Nem is tudom, melyikünk jár jobban: ő a 7 órás hosszútávú tereptriatlonnal vagy én a saras-futós XCO kupafutammal... 
Habár a kőszegi versenyt sajnálom, mert jó kis monti- és futópályája volt, a valcai (SVK) verseny után végre itthonról is kerülhetett egy XCO-s aranyérem az idei "kollekciómba". ![]()

Az elmúlt versenyzésmentes hétvége után jött a vasárnapi 180 fokos fordulat, az XCO Országos Bajnokság. Habár kissé túlizgultam a dolgot, a „papírforma szerinti” 3. helyet sikerült megszereznem – ezzel újbb 70 UCI ponttal járulhattam hozzá a sikeres kvalifikációhoz. ![]()
A verseny maga amolyan „vegyesvágottra” sikerült; volt, ami jól ment, de sajna olyan is, amit máskor ügyesebben is kiviteleztem már... Az igazat megvallva az utóbbi időben fejben nem voltam "topon", de látom, ezen is legalább olyan keményen lehet és kell dolgozni, mint a kiadott edzéseken. Szóval harcra fel! De előtte azért egy pár sort megér az elmúlt két hét. ![]()

Hát sikerült begyűjtenem a Top Maraton sorozat 2. állomásának kupáját is. ![]()
Korántsem volt ez olyan egyszerű feladat, mint amilyennek hangozik, ugyanis a női montis mezőny mellett Csomor Erika is tiszteletét tette a középtávon. Nagyon nagy élmény volt kezet rázni s beszélgetni vele egy kicsit a verseny után. Ha valaha valakit példaképemnek tekintettem, na Ő az.

De nézzük, mi is történt előtte!
Recent comments